A Directionerek szelleme hozzám vezérelt, és ezt köszönöm!
Ne felejts el véleményt írni!Jót/rosszat szívesen fogadok!


2013. augusztus 8., csütörtök

II.évad - Harmadik rész

-Jó reggelt uraim.-állt meg Zayn és Liam előtt egy fehér köppenyes doktor meg valami szőke nővér. Ott álltak és várták hogy a két srác magához térjen. Tegnap délután hat körül vitték be Harry-t Niall kis incidense után, és a doktorok még csak most, az az hajnali fél ötkor hoztak hírt róla. Ketten jöttek, ez nem jelenthet túl jót...
-Doktor úr!- pattant fel Liam.
-Kérem mondja hogy nincs semmi baja!
- Nos a barátjukat elég súlyos gyomorfal szakadással műtöttük, és a...
-Szakadás?-szólt közbe Zayn.
-Várd meg míg végigmondja!- ültette le őt Liam.
-A hasfalát ért erős ütés miatt a hasfala szinte kettészakadt. Egész éjjeli műtét után és egy újfajta módszer segítségével helyrehoztuk a szakadást, de tudniuk kell ez cseppet sem végleges megoldás.
-Hogy érti ezt doktor úr?
-Az új módszer elég jó statisztikával bizonyult elégséges gyógyírnek több betegünknél is, viszont a maguk barátjának a sérülése elég veszélyesen túlhalad azokon az állapotokon amiket eddig helyre hoztunk. Tudják a gyomra szinte ketté szakadt.
-Atya ég...-kapott a szájához Liam.
-Bent tartjuk még egy éjjelre megfigyelésre, de utána hazavihetik. Egy különleges étrendet írunk majd össze, ami minnél jobban kíméli a gyomrát. Viszont a jövőben elég nagy esély van fökély kialakulására, ami különféle gondokkal járhat.-zárta le monológját a doki majd sarkon fordult és elment. A nővér a két srácot Harry ágyához vezette.

***

-Kérsz egy kis teát?-lépett be a szobámba Nelly.
-Nem.-válaszoltam halkan mégis érthetően. Mondhatni erőtlenül.
-Oh, rendben... Szeretnél beszélni róla?
-Mégis miről?- fordultam felé kisírt szemekkel.-Arról, hogy mégis hogyan tettem tönkre az életem? Arról, hogyan csaptam be és aláztam porig azt akit mindig is tiszta szívemből szerettem? Arról, hogy...-folytattam volna még bűneim sorolását de már nem volt erőm. Felülkerekedett rajtam a sírás és arcom kezeimbe temettem.
-Ne sírj!- rohant felém Nelly. Lehuppant mellém majd a hátam kezdte simogatni.-Ne sírj!-próbált megvágasztalni. Eredménytelenül.
-Hogy lehettem ekkora idióta. Tönkretettem azt ami már épp kezdett volna helyreállni. Most mond meg őszintén, normális aki ilyet csinál?-szipogtam.
-Nem, ez kicsit sem normális, egy aranydíjas hülye vagy.-mondta ki Nelly a szörnyű igazságot.-De ezenfelül szereted őt, és mélyen mindig is bántad, így hát tényleg nem is értem miért csináltad. Te életed úgy rontod el ahogy akarod!
-Nelly, én félek...
-Mitől?-nézett rám csodálkozva.
-Félek, hogy egyszer elhagy, talán nem is olyan sok idő múlva,de elhagy, és félek, hogy nem láthatom többet már, csak akkor, ha más kezét fogva sétál velem szemben az utcán... míg Harry...
-Micsoda? Álljunk csak meg! Mi van Harry-vel?-szakított félbe.
-Mi lenne ha Harry-vel maradnék, ha vele élném tovább a mindennapjaim. Ha elszöknék vele ahogy egyszer már eltervezte és új életet kezdenék vele. Hisz...hisz Niall...
-Niall-t szereted!-fejezte be Nelly az előbb elkezdett mondatom.
-Igen!-helyeseltem.-Teljes szívemből, de kétlem, hogy ő is még mindig ezt érezné. Hogy még mindig képes lenne viszont szeretni. Azon sem csodálkoznék ha már teljesen megútálna! Míg Harry.
-Harry egy barom! Alig lehetett tizennégy éves, mikor az első vallomást rebegte el neki egy lesütött szemű diák, aki napokig, hetekig készült ennek az egyetlen mondatnak a kiejtésére. És hidd el ő kacagva adta magát egy másiknak, csak azért, hogy másnap kacagva téphesse szét a virágait. Nem ismerem igazán Harry-t, de eltudom képzelni milyen. Egyik lány ágyából a másikba ugrik. Nálad talán azért maradt ilyen huzamosabb ideig, mert te voltál a "tiltott gyümölcs". Az ami mégnagyobb vágyat ébresztett benne. Hiányzik Harry-ből valami, mint ahogy hiányzik az éjszakából a fény. Mert ez a véget nem érő vágy a női testek és azok játéka után, ez csak valami megzabolázatlan állati szenvedély. Mert hiányzik belőle valami. Maga se tudta, maga se érzi talán.... de hisz az éjszaka sem érzi, hogy nincsen benne napfény.
-Most ezzel azt mondod hogy Harry egy férfi ribanc?- próbáltam összefoglalni egy mondatba hosszú és végetnemérő gondolatmenetét.
-Nem! Vagyis nagyjából! Azt akarom mondani hogy Harry egy barom aki nem tisztel semmilyen nőnemű lényt, max a lábuk közt lévő játékszert.
-De Nelly, nekem már nincs erőm küzdeni Niall-ért, nincs erőm újra harcba szállni a szeretetéért.
-Nem adhatod fel! Soha ne add fel! Mi van ha most feladod és elszöksz Harry-vel, közben meg Niall még mindig ugyan úgy szeret. Hisz a jegyese vagy! Tovább tudnál élni azzal a tudattal, hogy ha most nem adod fel akkor talán együtt maradtok?
-Ez olyan lehetetlen és bonyolult egy helyzet.
-Nem! Ez világos mint a nap!
-Akkor kérlek magyarázd el nekem is.
-Mégis miért bömbölsz itt mint egy kis ovis? Mert félsz elveszítteni Niall-t és mert még mindig szereted. Akkor meg mi a fennéért szöknél meg Harry-vel, a "férfi ribanccal", ha harcolhatnál életed szerelméért? A képlet egyszerű összeszeded magad, felöltözöl és elviszlek a srácok házához hogy beszélhess Niall-el. És ne merj ellenkezni.

***

-Haver!- kiálltott Niall után Louis. - Mégis hova sietsz így?
-Jen-hez!-válaszolt Niall miközben felhúzta a cipőjét és a kocsikulcs után nyúlt.
-Nem mész te egyedül sehova. Megyek szépen veled.-kapta ki a kezéből a kocsikulcsot Louis és még felfutott egy kabátért.-És mi ez a nagy fellángolás?-kérdezősködött Loui miközben beindította a motort és lehajtott a garázselől.
-Nem tudok élni nélküle! Egyszerűen nem megy. Állandóan ő jár a fejemben és annyira szégyellem magam, hogy így viselkedtem vele. Nem érdemelte meg. Az egyetlen főbűnös csakis Harry. Kihasználta a gyengeségét csak hogy némi szexhez jusson.
-De ugye te is tudod hogy a szexhez két ember kell és Jen se nagyon tiltakozhatott, ha ilyen sokáig képesek voltak ezt csinálni. Nem azért hogy bemocskoljam előtted Jen-t, én csak tisztázom a tényeket.-magyarázott Louis miközben épp megálltak egy piros lámpánál.
-Látod milyen érdekes, hogy milyen hamar lesz, két emberből újra idegen egy harmadik által?
Mikor Louis bekanyarodott Jen-ék utcája végén Niall már kikötötte a biztonsági övét, majd szinte alig tudott leparkolni, mert a szőkeség már kiugrott az autóból és egyensen az ajtóig veretett. Dörömbölt és könyörgött, hogy nyissák ki. Bocsánatot akart kérni. Meg akarta magyarázni hogy mit érzett és hogy mit érez most is. Nem akart ő megbántani engem csupán csak túl hamar zúdult rá ez a tömérdeknyi mennyiségű információ. Még mindig azért könyörgött hogy beszélhessen velem. Mikor Loui odaért hozzá. Elhúzta az ajtótól, hisz attól félt, még betöri. Leültette a lépcsőre s ő maga is mellé telepedett.
-Vajon miért nem nyissa ki?-nézett könnyes szemekkel Loui-ra.
-Talán ép nincs itthon, vagy lehet hogy az anyjánál van.
-De hisz ott áll az autója. Mégis hová ment volna gyalog? Szerintem direkt nem nyit ajtót. Fél tőlem, vagy ami még rosszabb már nem szeret. Nem akar velem beszélni és nem akarja meghallgatni a magyarázataim...
-Szerintem tévedsz.-bökte meg őt kicsit játékosan Louis.-Lehet ép bealudt, vagy csak WC-n van.
-Erősen kétlem...-hajtotta le szomorúan a fejét.-Nem lenne gond ha még várnánk itt egy picit?
-Ameddig neked jólesik!-bólogatott Louis.
Már vagy két és fél órája ültek a ház előtti lépcsőn mikor Louis felpattant majd egy papírt és egy tollat nyomott Niall kezébe.
-Ez meg minek?-csodálkozott.
-Írd le neki hogy itt voltál és hogy kerested! Mert ennek hogy itt ülünk semmi értelme!
-Igazad van.-kapta ki Louis kezéből a cuccokat.
"Nem érdemelsz kevesebbet, mint az egész szívem."-kezdett el körmölni- "Sajnálom, hogy nem tudtam neked adni az egész szerelmem. Te vagy az első nő, aki mellett egész embernek éreztem magam, aki mellett úgy éreztem, rendben van, ha saját magam adom, sőt talán még különleges is vagyok... Sajnálom az egészet!"
Mikor befejezte félbe hajtotta majd a küszöb és az ajtó közé szúrta. Gondolván itt úgyis észreveszi.
Visszaszáltak a kocsiba és elindultak haza. Mielőtt viszont hazamentek volna egy közeli kajáldában álltak meg némi kajáért. Viszont amint megálltak paprazzik hada lepte le őket.
"Igaz hogy megverted Harry-t?"
"Harry tényleg kórházban van?"
"Eljegyezted Jen-t és ő megcsalt Harry-vel?-kiabálták a firkászok miközben csak kattogtak a vakuk.

7 megjegyzés:

  1. Isteni, lett mint mindig. :) Meglepi:3 http://patriciaf-darkgloomsecrecstmysteries.blogspot.hu/p/blog-page_4.html

    Ölel,
    Patricia F.

    VálaszTörlés
  2. Isteni, lett mint mindig. :) Meglepi:3 http://patriciaf-darkgloomsecrecstmysteries.blogspot.hu/p/blog-page_4.html

    Ölel,
    Patricia F.

    VálaszTörlés
  3. nagyon vártam és nagyon jó lett mint a többi. csak így tovább!!! :)

    VálaszTörlés
  4. IMÁDTAM!!! :) :) remekül írsz :D

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jo lett :) kövi!!! ;)

    VálaszTörlés
  6. Nagyon jó lett! Gyorsan a kövit! Az egyik legizgibb helyen hadgyátok mindig abba az írást! :D

    VálaszTörlés
  7. No comment! Csodásan írsz. Remélem Nem az lesz a vége hogy meghal valamelyikőjük, mert akkor kikészülök. Régebben olvastam már olyat és még most se hevertem ki. Úgyhogy please please :/

    VálaszTörlés